Hiába nőnek a bérek, a lakosság többsége ezt nem érzi meg
A háztartások háromnegyede változatlannak érzi a pénzügyi helyzetét.
A háztartások háromnegyede változatlannak érzi a pénzügyi helyzetét.
Az infláció decemberben 4 százalékra ugrott, s ezzel, Romániát is megelőzve, a legmagasabb lett az EU-ban.
A fogyasztók legalább nem tartanak a helyzet romlásától.
A gazdasági növekedés markáns lassulását jósolja 2020-ra a GKI.
Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások is három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek.
Megvizsgálták a magyarok munkahelyváltási szokásait, és kiderült: nem igaz, hogy ott van több váltás, ahol több munkahely közül lehet választani.
Fölöttébb optimisták a kutatóintézetek az idei növekedésről, de a gazdaság mesterséges felpörgetését a magyar állam vállalta magára a később beérkező uniós támogatások fejében. Az infláció viszont magasabb a vártnál, a növekedésnek betehet a képzett munkaerő hiánya, emelkedik az euróárfolyam, és gondok lehetnek az uniós pénzek elszámolásával is.
Nyolcvan százalékuk nem vállalna semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet.
A fogyasztói várakozások pesszimistábbá váltak, az üzleti várakozások pedig csak szerényen javultak.
Egy borsodi településen 99 százalékot ért el a párt.
Választási lendületben van a magyar gazdaság, fűtik az uniós projektekre kifizetett előlegek, a béremelések, az alacsony kamatszint, és a nemzetközi környezet is kedvez neki – ebben nagyjából megegyezik a GKI és a Pénzügykutató friss prognózisa. A jövőt azonban megannyi bizonytalanság övezi.
Az adatok szerint az üzleti várakozások még soha, a fogyasztóiak pedig csak 2002-ben, a Medgyessy-kormány 100 napos programjának néhány hónapjában voltak a mostaninál is kedvezőbbek.
A gazdaságkutató szerint a választások több gazdasági döntést is befolyásolnak.
A fővárosban és a regionális központokban az utóbbi időszakban olyan magasra emelkedtek a lakásárak, illetve az albérleti díjak, hogy az már akadályozza a munkaerő mozgását.
A magyar gazdaság tavaly 5 százalék körül, az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemben bővült. Az október-novemberi adatok összességében még nem utalnak lassulására, főleg az ipari várakozások romlása azonban figyelmeztető jel. A GKI 3-3,5 százalék körüli idei GDP-növekedésre számít.
A gazdaságkutató előrejelzése szerint lassul a növekedés, és a csökkenés is elkezdődik.
Csökkent a GKI konjunktúraindexe január-februárban, de a magyar gazdaság szereplői alapvetően így is optimisták.
A gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények még jobban leszakadtak – derül ki a GKI térképéről.